Íme egy csokorra való a poszt-art stíl legújabb remekműveiből, melyek a posztindusztriális társadalom relációit, az ultraostoba, preilluzórikus elidegenedés fázisait reprezentálják neosematikus perspektívából, mintegy integrálván az ezredvég-ezredelő nihilizált neuroticizmusának valamennyi szegmensét, egyszersmind merőben új aspektusban re-kreatív, ugyanakkor revolucionárius felfogásban egyfelől archiválva, másfelől destruktivizálva a Homo Sapiens mittudoménmijét.
                                                                (VERIDICUS)